A Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat (CAMS) közzétette legfrissebb, a 2025. évi európai levegőminőségről szóló éves értékelő jelentését (https://atmosphere.copernicus.eu/sites/default/files/publications/CAMS-Assessment-Report-on-European-AirQuality-2025.pdf). Ebben megerősítik, hogy a környezeti levegőminőségi irányelv által szabályozott legtöbb szennyezőanyag esetében javuló levegőminőségi trendek figyelhetők meg Európában, köszönhetően annak, hogy a főbb szennyező anyagok kibocsátása Európa-szerte csökken. A légszennyezettségi epizódok azonban továbbra is fennállnak, különösen télen hideg és stabil meteorológiai körülmények között, valamint nyáron hőhullámok idején. Ezenkívül Európában súlyos erdőtüzek is voltak, amelyek hozzájárultak a szálló por epizódokhoz 2025 nyarán.
„Európa továbbra is folyamatosan javítja a levegőminőséget a közlekedésből, az iparból, a lakossági fűtésből és más kulcsfontosságú ágazatokból származó kibocsátások csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítéseknek köszönhetően. Ugyanakkor a 2025-ös CAMS-értékelés kiemeli és elmagyarázza azokat a helyzeteket, amikor a kibocsátások és a meteorológiai feltételek kombinációja továbbra is jelentős, nagymértékű epizódokat válthat ki, amelyek túllépik az egészség- és környezetvédelemre meghatározott határértékeket. A megfigyelések és a fejlett légköri modellezés kombinálásával a CAMS következetes európai perspektívát nyújt a levegőminőségről, segítve a politikai döntéshozókat és a nemzeti hatóságokat abban, hogy jobban megértsék mind a hosszú távú trendeket, mind a nagyobb szennyezési epizódok mögött meghúzódó mozgatórugókat.” Laurence Rouil, a CAMS igazgatója
A jelentésről
A CAMS 2025 levegőminőség értékelő jelentést a Norvég Légkörkutató Intézet (NILU) készítette a Francia Nemzeti Ipari Környezetvédelmi és Kockázati Intézet (Ineris), a Norvég Met és a Holland Alkalmazott Tudományos Kutatási Szervezet (TNO) szakértőinek közreműködésével, az ECMWF felügyelete alatt, a CAMS szakpolitikai termékek szerződésének kidolgozására és végrehajtására irányuló szerződés részeként. A CAMS újraelemzései 11 európai, élvonalbeli levegőminőségi modellező rendszer (https://atmosphere.copernicus.eu/regional-air-quality-production-systems) közreműködéséből származnak, amelyek a Meteo France koordinációjával teljes körűen működő levegőminőségi előrejelzéseket, elemzéseket és újraelemzéseket biztosítanak Európa számára. A jelentés tehát európai levegőminőség-elemzési adatokra, az európai megfigyelőállomások megfigyeléseire és a főbb szennyezési események részletes elemzésére támaszkodik, következetes, európai szintű értékelést nyújt a levegőminőségről és az azt az év során alakító tényezőkről. Lássuk a főbb eredményeit!
A szélsőséges hőmérsékleti ingadozások befolyásolják az évszakos levegőminőséget
Az „Európa éghajlatának helyzete 2025” című jelentés szerint 2025 volt a harmadik legmelegebb év Európában, bár hangsúlyos regionális különbségek jellemezték (Nyugat- és Dél-Európában több kivételesen forró időszakot is átéltek, beleértve a júniusi és augusztusi jelentős hőhullámokat is). Közép- és Kelet-Európa egyes részein viszont hűvösebb téli időjárás uralkodott.
Ezek a körülmények fontos következményekkel jártak: a nyári levegőminőség romlott, a magas hőmérséklet, az erős napsugárzás és a stagnáló légköri viszonyok ugyanis kedvező feltételeket teremtettek a talajközeli ózon kialakulásához – télen a szokásosnál hidegebb körülmények és a hőmérsékleti inverziók hozzájárulnak a részecskekibocsátás és -koncentráció növekedéséhez.
A levegőminőség továbbra is javul Európa-szerte
Az összkép továbbra is pozitív, a levegőminőség továbbra is javul Európában, a régóta fennálló levegőminőségi szakpolitikák, a technológiai fejlesztések és a tisztább ipari és közlekedési rendszerek eredményeként a főbb légszennyező anyagok kibocsátása a kontinensen csökken.
Az elmúlt évtizedben a kén-oxidok és a nitrogén-oxidok kibocsátása évente körülbelül 3-5%-kal csökkent az Európai Unióban. A legjelentősebb csökkenést az iparban és a közúti közlekedésben érték el. 2015 óta az ipari kén-oxidok kibocsátása 59%-kal, míg az ipar nitrogén-oxid-kibocsátása 39%-kal csökkent. A közúti közlekedésből származó kibocsátások is jelentősen csökkentek, a nitrogén-oxidok esetében 40%-kal, a finom szálló por (PM2,5) esetében pedig 34%-kal.
Az EU27 főbb légszennyező anyagainak kibocsátásának trendje 2015 óta (2015=1). Forrás: CAMS REG v8.1
A CAMS levegőminőségi jelentése egyértelműen jelzi, hogy a levegőminőségi szakpolitikák működnek. Ugyanakkor azt is bemutatja, hogy az időjárási viszonyok évenkénti változásai jelentősen befolyásolhatják a szennyezettségi szinteket, még akkor is, ha a hosszú távú trendek továbbra is javulnak.
Emiatt még mindig sok a tennivaló, vannak még olyan területek, amelyek magas szennyezettségi szintnek és a környezeti levegőminőségi irányelvben meghatározott határértékek túllépésének vannak és lesznek kitéve. Példaként az alábbi térkép azt mutatja, hogy hány napon lépték túl a kisméretű részecskékre (PM2,5) meghatározott napi határértéket (25 μg/m3), melyet a 2024-ben felülvizsgált környezeti levegőminőségi irányelv (EU/2024/2881) rögzít, és mely határértéket 2030. január 1-jétől kezdődően évente legfeljebb 18 napon szabad túllépni. A térkép azt mutatja, hogy Európa számos területén 2025-ben több napon is túllépték ezt a határértéket, Kelet-Európában és az észak-olaszországi Pó-völgyben évente több mint 35 napi túllépés történt.
A 25 µg/m3 feletti PM2,5-koncentrációjú napok száma 2025-ben. Forrás: CAMS.
Az ózonkoncentráció jellemzően nyáron emelkedik meg, amikor a magas hőmérséklet és a napfény fotokémiai reakciókat indít el, amelyek az ózonképződéshez vezetnek. 2025-ben a júniusi és augusztusi hőhullámos időszakokban regisztráltak magasabb koncentrációkat. A legjelentősebb ózonesemény augusztus 8. és 17. között történt, Nyugat-, Közép- és Dél-Európát érintve.
Az ózon 8 órás átlagkoncentráció maximumának napi alakulása augusztus 8. és 17. között [mértékegység: µg/m3]. Forrás: CAMS
Jelentős légszennyezési epizódok
Az éves levegőminőségi állapotok értékelésén túl a CAMS jelentés négy, 2025-ben bekövetkezett jelentős szennyezési epizód mélyreható elemzését is tartalmazza: egy határokon átnyúló PM2,5 epizódot februárban, egy jelentős ózon epizódot augusztusban, egy szaharai porbehatolást márciusban, valamint az Ibériai-félszigetet érintő és augusztusban Franciaországig terjedő erdőtüzekhez kapcsolódó szennyezési epizódot.
A CAMS nemcsak a szennyezés helyét képes azonosítani, hanem az azt okozó tényezőket, valamint az ágazati (ipar, közlekedés, lakossági fűtés, mezőgazdaság) és természetes (ásványi por, növényzeti tüzek) források szerepét is a megfigyelések fejlett légköri modellezési és forrás-hozzárendelési eszközökkel való kombinálásával. A forrás-hozzárendelés egy kihívást jelentő feladat, amely részletes szakértelmet, dedikált modellező eszközöket és nagy számítási kapacitást igényel, mivel az epizód minden napjának elemzése a szennyező anyagtól és a meteorológiai viszonyoktól függ, és számos szimulációra épül, hogy megkülönböztesse az egyes ágazatok szerepét az egyes országokban. Ez a szennyező anyagtól és a meteorológiai viszonyoktól függően változik. Ez az oka annak, hogy a CAMS által 120 európai városra vonatkozóan végzett mélyreható elemzés elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzeti hatóságok, a politikai döntéshozók és a levegőminőségi szakértők jobban megértsék a szennyezési epizódok eredetét, és hatékony mérséklési stratégiákat dolgozzanak ki.
PM epizód (február 8-27.)
Az elemzett epizódok közül talán lényegesebben ez érintette Magyarországot. Ez az epizód nem általános PM vagy PM10 epizódként, hanem kifejezetten PM2,5 szennyezésként sorolható be, mivel egyrészt az epizód során több PM2,5 túllépést regisztráltak, mint PM10 túllépést, másrészt a PM2,5 koncentrációjának százalékos hozzájárulása a PM10 tömegkoncentrációjához a kontinentális Európa nagy részén 80% felett volt az epizód túlnyomó részében (az ábrán az időszakra reprezentatív február 10-i helyzet látható).
A PM2,5 százalékos hozzájárulása a PM10 tömegkoncentrációjához Európában 2025. február 10-én
A CAMS elemzés legfontosabb eredményei:
- a háztartási fűtés, a mezőgazdasági és a közlekedési ágazatok játszották a legjelentősebb szerepet ebben az epizódban
- a határokon átnyúló szennyezés nagyobb szerepet játszott Nyugat- és Közép- Európában, különösen az epizód első két fázisában (február 8-18.),
- míg a helyi szennyező források nagyobb mértékben járultak hozzá a PM2,5 kibocsátásához Kelet- és Délkelet-Európában az epizód utolsó két fázisában (február 19-27.)
Az elemzés során megvizsgálták a PM2,5 epizód kémiai összetételét. A szerves anyag (OM) jellemzően a lakossági fűtési kibocsátáshoz kapcsolódik a tél folyamán. Az epizód során Franciaország, Németország, Lengyelország, Olaszország, Magyarország, Bulgária, Románia, Portugália, Spanyolország, Görögország, Finnország és a Balkán volt következetesen és jelentősen kitéve a lakossági fűtésből származó PM kibocsátásnak. A másodlagos szervetlen aeroszolok (SIA) is jelentősen hozzájárultak a PM2,5 koncentrációkhoz, az epizód elején Nyugat-Európában, későbbi fázisában Közép- és Kelet-Európában.
Bár részletesebben csak négy kiválasztott város (Berlin, Lille, Zágráb és Riga) esetén végeztek forrásmeghatározást, Berlin esetén az országhatárokon átnyúló hozzájárulásoknál hazánk is szerepel. A forrás ugyan főként Lengyelország, kisebb mértékben helyi hozzájárulások Németországban (és természetes források, hajózás vagy az északi-félteke), az ’egyéb források’ esetén Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia teszi a legnagyobb egyéni hozzájárulást. (Ezek az eredmények összhangban vannak a Berlin felett február 10-től uralkodó meteorológiai helyzettel, amelyben a déli és délkeleti szelek hajtották a Norvégia felett középpontban álló anticiklont.)
További részletek és információk találhatók a jelentésben (angol nyelven).
Az eredeti cikk elérhető:
https://atmosphere.copernicus.eu/cams-releases-annual-assessment-report-european-air-quality-2025-0
A jelentés közvetlen linkje:
A jelentés összefoglalója:
https://atmosphere.copernicus.eu/sites/default/files/publications/CAMS-Assessment-Report-on-European-AirQuality-ExecutiveSummary-2025.pdf